~ 5.rész

Younghee POV.

- Jobb lábbal lépj, akkor nem fogsz megbotlani - magyaráztam Kris -nek. - Így - mutattam meg neki, mire nagyot bólintott és utánzott. - Na látod, már is jobb - mosolyodtam el.
- Ezt JinHee sosem volt képes elmondani. Mindig csak cseszegetett, hogy nem jól csinálom... Te sokkal jobb vagy - mosolygott vissza rám.
- Ne túlozz - nevettem.
- Nem túlzok - rázta a fejét, mire még szélesebb mosoly ült ki az arcomra. - Inkább folytassuk.
Azzal újra táncba lendültünk. Mindig is azt hittem, hogy Kris borzalmasan táncol, de ahogy most így elnéztem, egész jó. Csak alaposan el kell neki magyarázni és mutogatni a dolgokat. Akár egy kisgyereknek.
Egy óra múlva, már közel sem táncoltunk. Inkább röhögtünk egymáson, ahogy régi sztorikat kezdtünk el mesélgetni egymásnak. Igazából fogalmam nem volt hogy lyukadtunk ki ide... Vele olyan kellemesen és gyorsan telik az idő.
- Te komoly képes voltál egy szál alsógatyában végigmenni a folyóson? - kérdeztem a földön fetrengve.
- Ne nevess! A te szekrénybe pisilős sztorid sem jobb... - kacsintott.
- Ya! - vágtam oldalba. - Ha te lettél volna a helyembe, te is ezt tetted volna! - motyogtam. - Jó nem, mert te tudsz üvegbe pisilni, de én nem! - háborodtam fel.
- Ennyi - nevette el magát.
- Figyelj... Sosem voltam az a szégyenlős típus... és végül is senki nem tudta meg a dolgot, csak a drága osztálytársam, aki utána abba totyorgott... - mondtam komolyan.
- Ne! - fetrengett most ő a földön.
- Jó, befejeztem - mosolyodtam el.
- Egész jó fej vagy - ült vissza mellém, miután kicsit lenyugodott.
- Pedig azt hittem tiszta cikinek tartasz ezután - húztam a szám.
- Én mindig is szerettem, ha egy lány belevaló és nem ijed meg ilyen kis dolgok miatt. Te pedig szeretsz belemenni mindenbe, - persze ésszel -, és ez tetszik
- Thanks - mosolyodtam rá.
- Hm... amúgy meg, jobban megnézve. Elég jó nő vagy - állt fel és mért végig.
- Ya! - álltam fel én is.
- Na, most mért? - húzta ajkait perverz mosolyra. - Test 10/10. Személyiség 10/10. Tökéletes - kacsintott rám.
- Ezzel most hova akarsz kilyukadni?
- Nem is tudom... Talán... Ide - azzal kezeit derekam köré fonta és magához húzott, majd arcával egyre közelebb, s közelebb került enyémhez. Ajkai alig pár centire voltak enyéimtől, és... PUFF.
- Ááá! - hallottam meg JinHee fájdalmas nyögését, mire Kris -sel azonnal odakaptuk a fejünket.
De lehet nem kellett volna... A düh azonnal eluralkodott rajtam, kezeim ökölbe szorultak... Ha akkor Kris nem fogja meg a vállam, már JinHee -nek nem lenne haja...
Így csak sietve rohantam el. Minél távolabb akartam tőlük lenni...

JinHee POV.

Annyira felzaklatott az a "csók", ami elcsattant Luhan és Sehun között. Előtte még a fellegekben jártam, hiszen Luhan kapta az első csókomat. Annak adtam, akibe titokba évek óta bele vagyok esve. Ez annyira felemelő érzés. Boldognak kéne lennem, de .. nem tudom. Ott van a Younghee -s ügy és most még Heebon is ezt műveli. Jó, biztos nem így tervezte, mert neki is elég zavart volt a tekintete, de akkor is az ő hibája. Ő találta ki és senki sem kérte arra, hogy ezt tegye .. kivéve engem. Igen, talán fel kéne nőnöm. Nem szabadna mindig mást okolnom. Ha teljesítettem volna a kérést, hogy adjak Luhan -nak valami feladatot ez nem történik meg. Aish. ~
Csak futottam amerre a lábaim vittek. Nem volt nagynak nevezhető a ház, de azért a folyosókon ellehet tévedni. Épp egy hosszabb folyosón bolyongtam, s közben szárítottam fel könnyeimet, mikor az egyik eleső szobából vagy esetleg teremből, mivel az előző kettő ami mellett elhaladtam inkább annak volt nevezhető, hangokat hallottam és még fény is kiszűrődött. Kíváncsi voltam világ életemben és elég kotnyeles, szóval a lábaim szinte maguktól vittek az ajtó felé. Óvatosan settenkedtem s mikor odaértem résnyire kinyitottam a faalkalmatosságot. Bekukucskáltam s az állam szinte a padlón hevert. Younghee és Kris teste szinte összesimult és amint láttam már szinte egymás levegőjét szívták. Kíváncsi voltam a folytatásra, de akkor valami nehéz esett nekem s én orra buktam. Ezzel lebuktatva magamat a turbékoló pár előtt.
- Ááá! - kiáltottam fel, ugyanis elég erősen csapódtam bele a falapokba.
Erre  a teremben tartózkodók mind rám emelték tekintetüket. Még sose láttam ennyire feldúltnak Younghee -t. Kezeit ökölbe szorította s már indult is volna felém, ha Kris nem állítja le egy baráti vállérintéssel. Younghee fújtatva szaladt el mellettem .. mellettünk. Ugyanis mikor hátra pillantottam barátnőm után, akkor találkozott tekintetem valakiével.
- Te mit keresel itt? - kérdeztem halkan. Gyerünk JinHee, hol a hangod? Tudom .. ahol az eszed.~
- Inkább te mit keresel itt? - nézett rám édes pofijával.
- Inkább TI mit kerestek itt? - jött oda Kris s segített fel minket.
- Kösz - vágtam neki.
- Luhan, nem itt kéne megerőszakolnod JinHee -t - dorgálta le Kris Luhan -t.
- Tessék? Én? - mutogatott magára. Tipikus Luhan. ~
- Jajj, édes istenem - temettük tenyerünkbe egyszerre arcunkat a leaderrel.
- Naa, mi van már? - pattogott Luhan.
Erre nem tudtam mást tenni, felröhögtem.
- Neveeeeeeet! - fogta meg Kris kezét Luhan s elkezdett vele pörögni.
Erre már nem nevettem, hanem szakadtam.
- Jól van, elég te óriás bébi - állította le Kris Luhan -t.
- Amúgy Kris .. mit csináltatok ti itt? - néztem rá ferdén, miután lenyugodtam.
- Mi csak .. táncolgattunk. És képzeld .. vele valahogy ment is a dolog - nézett rám lenézően.
- Mi a .. ? - majdnem neki mentem. Megint a régi vagy JinHee. ~
- Oké, CSERÉLJÜNK! - erre odakaptuk fejünket. - Hozzád meg Younghee, hozzám pedig jön JinHee - húzott maga mellé Luhan.
- Benne vagyok - pacsiztak le. Jaa, hogy ez így működik? ~
- Akkor ezt megbeszéltük, most megyek és megkeresem az új társamat - tűnt el Kris.
- Miért futottál el? - nézett rám pár perc múlva Luhan.
- Én .. nem mehetnénk? - próbáltam kikerülve Kris példáját követni.
- Nem .. nem akarok folyton loholni utánad - fogta kezei közé arcomat.
- H.. hogy? - néztem szemeibe. Olyan gyönyörű. ~
- Miért futottál el? - ismételte meg kérdését. Én csak lesütöttem szemeimet. - Csak nem féltékeny vagy Sehun -ra? - emelte fel fejemet.
- É .. én ..
- Vagy azt akarod, hogy csak téged csókolgassalak? - mosolygott ravaszul.
- Te .. te most szórakozol velem? - löktem el magamtól. - Csak mosolyogva hozzám vágod ezeket? Miért játszol az érzelmeimmel? - kezdtem bekönnyezni.
- JinHee .. - jött közelebb.
- Lehet neked ez semmit sem jelent, de én .. nekem sokat jelentett, mert .. nem vagy nekem közömbös és .. még sose csókolóztam és .. csak .. kapd be, Luhan! - és már megint menekülök. Elindultam gyorsan az ajtó felé. S szerencsémre Luhan nem próbált meg visszatartani.
Nem tudom mi lesz, de ez most fájt .. miért érzem úgy, hogy neki semmit sem jelentett? És, hogy csak játszik velem? Ráadásul .. Heebon -nak teljesen igaza volt .. Younghee gyűlöl, mert Luhan velem többet van .. aish. Na meg persze ez a párcsere is. Mi jöhet még? ~

Heebon POV.

Ott ültem mint valami fogyatékos a földön és próbáltam felfogni az imént történteket.
- Meghaaaalsz!! - ugrott rám, kizárásos alapon Sehun.
- Miiii? Hagyjáááál! - rugdostam, lökdöstem ahol csak értem. De mivel rajtam feküdt, így szinte a kezeimet nem is tudtam megmozdítani .. hacsak ..
- Áúúúú, te dög - ugrott le rólam és gyorsan odakapott ágyékához.
- Na mi a bajod .. megint? - álltam fel kuncogva.
- Mi a bajom? Te bántottad kicsi Sehunah -t - ült le az ágyra nagy hévvel.
- Nagy Sehunah meg kinyomta a beleimet - nyújtottam ki rá a nyelvemet.
- Van itthon jég? - nézett rám kiskutya szemekkel.
- Megnézem - nevettem rajta. Azért csak nem halsz bele, te pabo. ~
Fogtam magam és azt a nagy mamlaszt magára hagyva sétáltam a konyhába, majd a fagyasztóban kezdtem el kotorászni. Már vagy hatodszorra is átnéztem a fagyasztót, de még mindig nem találtam meg amit kerestem, ami kicsit felingerelt.
- Az addig oké, hogy jég.. de az a fránya jégkocka hol van!? - morogtam.
- Younghee várj! - hallottam meg hirtelen Kris hangját, mire felegyenesedtem és sunyin a hang irányába osontam. Ezek ketten mit csinálhattak?
- Mért jössz mindig utánam? Kicsit irritál - fújtatott a lány.
- Azért mert nem bírom nézni, hogy szomorú vagy.
- Akkor fordulj el vagy mit tudom én, de ne kövess! - mondta felemelt hanggal Younghee, mire Kris elé lépett és karjai zárta.
Mi a fene folyik itt!?

- Heebo... - jött ki Sehun a szobából, mire én gyorsan elé léptem, befogtam a száját, majd visszahúztam a helyiségbe és végül becsuktam az ajtót.
- Majdnem lebuktattál! - vágtam fejbe.
- Ya! Most mért engem cseszel le? - dünnyögött.
- Mert te vagy mindig rossz helyen.
- Kivéve mikor veled vagyok, mi? Akkor vagyok a legjobb helyen - ölelt meg hirtelen.
- Ha nem akarod, hogy kicsi Sehunah le legyen tépve, elengedsz - szóltam rá, bár eléggé élveztem a helyzetet. Hülye vagy? ~
- Mért vagy mindig ilyen velem? - hisztizett. - Mindig csak bántasz és fenyegetsz.
Tényleg ennyire rossz lennék vele?
- Ilyen a természetem... - motyogtam valamit gyorsan.
- Kris -sel sosem vagy ilyen!
- Mert ő nem nyomul? - vágtam hülye fejet. - És vele amúgy is alig beszélek ... meg ő nem olyan gyerekes mint te ...
- Undok vagy! - üvöltött rám, majd megfogott és szinte már kirakott a szobájukból. Ez mi volt?
Nagyokat pislogva néztem az ajtót. Most mi a baja?